A Kúria meghozta döntését, mi szerint tisztességtelennek mondható a devizahitelek esetében alkalmazott árfolyamrés. A másik része a témakörnek az árfolyamkockázat, melynek tisztességessége kizárólag abban az esetben vizsgálható, amennyiben az adott pénzintézet által kötött szerződésben az ide vonatkozópont nem egyértelmű, nem érthető és e miatt el lehet mondani, hogy a tájékoztatás nem volt kielégítő.

A Kúria kitért az egyoldalú szerződésmódosításra is, mely állításuk szerint csakis a vonatkozó feltételek és szabályok betartása mellett képzelhető el.

Azzal, hogy a Kúria meghozta döntését, 10-15 százalékkal csökkenhetnek a törlesztőrészletek már eleve, csak ennek az egy tételnek a tükrében. Ez a döntés most kiegészíti azt a december 13.-ai jogegységi határozatot, melyben erről a kérdésről akkor nem foglaltak állást. A döntés azonban nem a pénzintézetekre vonatkozóan született és nincs hatálya visszamenőlegesen. A jogegységi döntés a bíróságoknak szolgál útmutatóul, adott esetekben fel tudják e határozatot használni döntéseik meghozatalához. A jövőben minden egyes eset során a bíróság privilégiuma és feladata is, hogy mérlegeljen és meghozza döntését.

A Kúria polgári kollégiumi szóvivője elmondta, hogy a devizahitelek során létrejött hitelszerződéseknek az a pontja, mely alapján a kedvezőbb kamatmértékkel szemben az árfolyamkockázatot kizárólag a hitelt felvevőnek kell viselnie, egy olyan szabály a fő szolgáltatást illetően, amelynek tisztességtelen mivoltát nem lehet vizsgálni. Lehet azonban akkor vizsgálat tárgya, hogyha bizonyíthatóan a szerződéskötéskor a fogyasztó számára a főszerződés vonatkozó része nem volt elég világos, közérthető egy olyan ügyfél számára, aki egyébként átlagosan körültekintően és alaposan igyekezett azt megérteni.

A pénzintézetek a fenti döntéshez képest rosszabbra is számítottak, de világosan levonható az a következtetés, hogy a bankok eléggé elvetették a sulykot a maguk javára. A volt Bankszövetségi elnök véleménye, hogy bizonyos összeget a bankok vissza kell, fizessenek az adósoknak azon a jogcímen, hogy a szabályosnál nagyobb mértékű kamatok kerültek felszámításra. hogy mekkora visszatérítés tekinthető méltányosnak, az kormányzati döntés lesz, minden esetre azzal, hogy a Kúria meghozta döntését, 10-15 százalékkal csökkenhetnek a törlesztőrészletek.