Az elmúlt időszakban tapasztaltak szerint a Cafeteria 2014 – béren kívüli juttatások és az adózása esetleg némi apró változtatásnak lehet kitéve. A munkaadók véleménye alapján elmondható, hogy a vállalatok, cégek számára elég sok nehézséget okoz az egyre bonyolultabbá váló Cafeteria rendszer használata. Megszaporodtak az ezzel járó adminisztrációs teendők, helyenként és időként nem tűnik elég széles körűnek az elfogadóhelyek száma és sűrűsége, de a béren kívüli juttatások adózása sem minden esetben követhető könnyedén.


Mindenkinek jóval egyszerűbb és könnyebben kezelhető lenne a Cafeteria 2014 – béren kívüli juttatás ás az adózása együttesen, amennyiben az egész rendszer egyszerűsítve lenne.  Munkaadók és munkavállalók körében a legnépszerűbb és leginkább kedvelt Cafeteria elem az egészség megőrzésére irányuló elemek, ezt csak igen kismértékben közelíti meg az iskolakezdési támogatás, de még az étkezés iránti igény is. A Cafeteria 2014 főként a nagyobb családoknak nyújt hathatós segítséget, ott is elsőként nem a mindennapi létfenntartáshoz van nagy szükség a kiegészítésre, itt azért van jelentősége a tanszerek, sőt az iskolai ruházat beszerzéséhez nyújtott pénzbeli kiegészítésnek is.

Teljesen egy véleményen vannak dolgozók és cégvezetők abban a témakörben, hogy a Cafeteria 2014 – béren kívüli juttatások adózását nem csak egyszerűsíteni szükséges, de indokolt lenne az adó mérséklése is arról nem is beszélve, hogy az egyes Cafeteria elemek adózása nem egyöntetű, ráadásul igen nagy különbségek mutatkoznak az adók mértékében. Az étkezésre használható béren kívüli juttatás adóvonzata a legminimálisabb, még elfogadható adót kell számítani a gyógyulásra, egészség megőrzésére fordítható elemek után, de irreálisan nagymértékű például az oktatási, vagy életbiztosítási célra felhasználható elemek tekintetében. Bizonyos Cafeteria 2014 elemek esetében még az adómentesség is elvárható lehetne.

A közelmúltban megvizsgált Cafeteria bevétel analizálása során azt állapították meg, hogy a növekedésnek induló, vagy talpon maradt vállalatok igyekeznek a munkavállalóknak a béren kívüli juttatásokból minél többet megadni, nagymértékben persze csak azok a cégek képesek a munkavállalóikat ezzel a juttatással megtámogatni, amelyek ebben az időszakban nagyarányú fejlődésre voltak képesek. Eléggé kaotikus a helyzet, hiszen sok vállalkozás azért nem bírja még a Cafeteria elemeket is kiszorítani, mert örül, ha az előző évi létszámot és bért fenn tudja tartani, ki képes gazdálkodni. Vannak viszont munkahelyek, ahol épp a fejlődés érdekében kiszorítják a béren kívüli juttatásokat, főként olyan dolgozók részére, akik esetében ezt nyelvtanulásra, vagy szakmai előmenetelük céljára fordítandó.

A Cafeteria 2014 az eddig ismert elemek – mint helyi közlekedés, étkezés, önkéntes nyugdíjpénztári tagság, iskolakezdési támogatás, nyelvoktatás, gyógykezelések, orvosi költségek és gyógyszerek támogatása – mellett tervez egy újabbat is, mégpedig az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések átvállalását a munkáltató részéről. Ennek értelmében a munkaadó nem csupán a tagdíj befizetését vállalhatja át béren kívüli juttatás keretében, de forrásokat teremthet bizonyos nem pénzbeni juttatások előteremtésére is. Ezzel nagymértékben szélesedhetne a támogatható elemek száma, akár egyes szakmák esetében a bizonyos egészségi ártalmaknak kitett munkavállalók vizsgálatával.

A Cafeteria 2014 - 2015 – béren kívüli juttatások és az adózása szempontjai a cégek nagy részénél hasonló, sőt az elkészített felmérésekből az is kitűnik, hogy az adókedvezményt élvező kedvenc elemek is nagyon hasonlóak. A meginterjúvolt munkaadók és munkavállalók elég hasonlóan gondolkodnak arról is, hogy milyen formában kellene a rendszert fejleszteni, hogy a Cafeteria 214 – béren kívüli juttatások és az adózása kifizetődőbb legyen minden érintettnek. E mellett fontos lenne, hogy a legsűrűbben használt elemek adóvonzata jóval a jelenlegi mérték alá csökkenjen.

A pillanatnyilag érvényes támogatási formában a legkedvezőbb adózású elem az étkezések támogatottsága, ezt követi a kezelések, orvosi ellátások elem, valamint az orvosi ellátás és gyógykezelés támogatása, az iskolakezdési támogatás, utána következik az egészségmegőrzés már nem legalapvetőbb elemei, gyógyászati segédeszközök és készítmények elemei, önkéntes nyugdíjpénztári tagság támogatása, a munkavégzés során szükségessé váló oktatások, képzések, helyi közlekedés és munkába járás támogatása közigazgatási határon kívülről is, végül a sort a nyelvoktatási támogatásának adóvonzata zárja. Amennyiben a z önkéntes pénztárba befizetett munkaadói támogatás egy bizonyos része bekerülhet 2014-ben a kedvezményesen adható béren kívüli juttatások köz, akkor béren kívüli juttatásnak minősíthetik a vonatkozó adótörvény értelmében a az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra a munkáltatói tag részéről befizetésre került összegnek azon részét, ami egy évsorán nem több,mint  a pénztári tag munkavállalók létszámának, valamint  a minimálbér szorzatának alkalmazásával  kiszámított értékhatárt.