A híresztelések szerint abban az esetben, hogyha a jelenlegi kormány kapja meg újra a lehetőséget az ország vezetésére, akkor meg van rá az esély, hogy hazánkban végleg kivezetésre kerül a devizahitel. vannak azonban, akik figyelmeztetnek arra, hogy ha ez megtörténik, akkor előfordulhat, hogy a devizahitelesek előnyösebb helyzetbe kerülnek azoknál, mint akiknek forintban van hitele.

Az Alkotmány Bíróság közleményt, illetve állásfoglalást adott ki, melynek lényege, hogy az alaptörvényt értelmezve arra látnak lehetőséget, miszerint a kormány módosíthatja vonatkozó törvény megalkotásával a már megkötött devizahitel szerződéseket, de ekkor is minden féle képen szem előtt kell tartani mindkét résztvevő fél érdekeit és méltányolni kell azokat. A Fidesz elfogadta az Alkotmány Bíróság határozatát, hiszen értelmezésük szerint ez egyértelmű felhatalmazást ad arra, mi az, amit a kormány, mint törvényhozó megtehet ebben az ügyben a következő ciklusban, amennyiben ők maradnak kormányon. A határozat egyezik az elképzeléseikkel, melyek alapján azt kívánják elérni, hogy egyáltalán ne maradjon hazánkban devizajellegű lakáshitel. Ennek az állásfoglalásnak fényében pedig már a Kúriának sincs oka arra, hogy várjon az árfolyamrés, valamint az egyoldalú szerződésmódosítás kérdésében történő döntéshozatalával. Ez ugyanis feltétele annak, hogy az Országgyűlés akár pár hét alatt rendezze ezt a kérdést. A Kúria döntésére úgy tűnik, májusban kerülhet sor és ezt követően egy hónapra datálja a Fidesz, hogy a devizahitel kérdés megoldható.

Jó megoldásnak a kormány azt tartaná, hogyha a törlesztő részletek fixen kerülhetnének rögzítésre, de minden körülmények között szem előtt tartva, hogy ne kerülhessenek a devizahitelesek méltánytalan előnybe a forinthitelesekkel szemben. Fő szabályként fontos, hogy a szerződésekből eredő károkat a bankoknak kell benyelniük, melyet eddig közösen viselt az ügyfél és az állam. A legelfogadhatóbb megoldások valahol a végtörlesztés forma környékén lehetségesek.

A Fidesz szerint az Alkotmány Bíróság véleménye úgy értelmezhető, hogy a hiteleseknek, mint fogyasztóknak, alapvetően igen biztos védelmet nyújt az alkotmány. Azokban az előre nem látható helyzetekben, mint az árfolyam emelkedés, alapvető változásról lehet beszélni a körülményeket tekintve. Ilyen helyzetben az Országgyűlésnek módja van törvényalkotással módosítani a szerződések tartalmát úgy, hogy minden résztvevő fél jogos érdekeit figyelembe veszi. Gulyás Gergely szerint a jelenlegi parlamenti ciklus végéig megalkotott döntések és intézkedések nagy részben megoldásként szolgáltak a problémára, hiszen a végtörlesztéssel, az árfolyamgát rendszerének bevezetésével, valamint az eszközkezelő létrehozásával sok család került könnyebb helyzetbe. Ez persze nem jelent árfogó megoldást, hiszen még rengetegen vannak, akik önhibájukon kívül nagyon nehéz helyzetbe kerültek és ezek közül nagyon sokan már évek óta fizetik vissza a devizahitelt, így ha lesz is könnyítés, kérdés, mekkora rész térül meg abból, amit már a hitelesek visszafizettek az igen magas árfolyamon.