„ A Köztársaság Kormányának célja, hogy Magyarországon is növekedjen az emberek testi-lelki egészségben megélt életkora, hogy mindenkinek azonos esélye legyen egészsége megőrzésére, és betegség esetén a szükséges, magas szintű egészségügyi ellátásra. (...) Annak érdekében, hogy egészségpolitikai céljainkat megvalósíthassuk, immár tovább nem odázható feladat az egészségügy rendszerének átfogó, érdemi reformjának megindítása.” (Kormányprogram)

A Kormány egyértelműen elkötelezte magát az egészségügy alapvető átalakítása mellett, mert a jelenlegi rendszer nem hatékony, nem igazságos és nem finanszírozható. Legyen a rendszer a mainál sokkal inkább szolgáltatáselvű, az Európai Unió normáihoz illeszkedő. Érezhető mértékben javuljon az orvosi gyógyító-megelőző munka átlagos minősége, szakmai- és költséghatékonysága, továbbá a kórházi betegek komfort érzete. Vissza kell szorítani a hálapénz és a korrupció minden formáját.

A reform sarokpontja az állam által a kötelező biztosítás keretében nyújtott szolgáltatások és az egyéni öngondoskodás, egyéni felelősség határainak pontos meghúzása. Ezek alapján kerültek kialakításra az alanyi jogon, a biztosítási jogviszony és a díjfizetés vagy külön biztosítás alapján igénybe vehető szolgáltatási csomagok, illetve kerülnek bevezetésre az egészségügyi szolgáltatások indokolatlan és túlzott igénybevételének visszafogását elősegítő pénzügyi eszközök, amelyek 2007 elejétől fejtik ki hatásukat.

Fokozatosan érvényt kell szerezni azon elvnek, hogy mindenki, aki jövedelemmel bír, járuljon hozzá a szolidaritás pénzügyi alapjainak megteremtéséhez. Ezért olyan integrált adó- és járulék nyilvántartás rendszer kerül kialakításra, amely biztosítja a munka világához kapcsolódó járulékbefizetések pontos nyomon követését. Az ellátás a biztosítási jogosultságon alapul, így a járulékot nem fizető potyautasok nem élvezhetik mások kárára a rendszer előnyét.

Az ellátórendszer átalakulása is megkezdődött. Szerkezete, működése igazodik a kor színvonalához, a megváltozott megbetegedési viszonyokhoz, az egészségügyi technológiák fejlődéséhez és a jogos lakossági igényekhez. Ez a mai „túlsúlyos” fekvőbeteg-ellátás átalakítását és a lakossághoz közeli ellátások megerősítését, továbbá a rugalmasabb és hatékonyabb gazdálkodást lehetővé tevő gazdasági társasági formába történő átalakulást jelenti.

Létre jött az egészségügyi szolgáltatások nyilvánosságának rendszere, melynek alapján az intézménytulajdonosok, a hamarosan megalakuló kötelező egészségbiztosító pénztárak, és természetsen a betegek is objektív információkat kapnak döntéseik megkönnyítéséhez. Ez is erősíteni fogja a versenyhelyzetet, elősegítve a költségek és a minőség összhangját. A torz struktúra átalakítását akadályozó, minden szempontból igazságtalan hálapénzrendszer megszüntetésével a magyar egészségügy egyik legdurvább torzulását szüntetjük meg.

A biztosítók a szolgáltatások minőségében, a biztosítottak érdekeinek képviseletében versenyezhetnek a kötelező biztosítási csomag szintjén. Jelentős előrelépés, hogy az év elejétől fogva a biztosítási rendszerben állami felügyelet őrködik a szolgáltatások minősége, a verseny tisztasága és pénzünk felhasználásának hatékonysága felett.

A Kormány a 2007. július 1-jén aláírt koalíciós megállapodás egészségügyi fejezetében rögzítettek alapján olyan biztosítási modell kialakításán dolgozik, amely a nemzeti kockázatközösség és a kötelező társadalombiztosítási rendszerek logikája szerinti szolidaritás fenntartásának elvén alapul. Ez a modell garantálja a valódi szolidaritást és a minőségjavító versenyt. Érvényesül a szolidaritás elve: aki többet keres, többet is fizet. A befizetett járulék összegétől függetlenül továbbra is egységes társadalombiztosítási alapellátás jár.