„ Immár hosszú évek óta tudjuk, hogy elkerülhetetlenül változtatni kell a közigazgatás elavult rendszerén, s nem csupán azért, mert a mai hatalmas apparátusok túl sok pénzébe kerülnek az adófizető polgároknak, hanem azért, mert nem serkentői, hanem inkább akadályozói az ország gyorsabb, sikeres fejlődésének.” (Kormányprogram)

A közigazgatás jelentős hatással bír mind a lakosság életére, mind az ország versenyképességére, így nem vonhatja ki magát a változó hazai és nemzetközi kihívásoknak történő megfelelés alól, amelyekhez a privátszféra munkavállalói és vállalkozásai az elmúlt másfél évtizedben már sikeresen alkalmazkodtak. A létszámában túlzott mértékben megnövelt apparátusokat foglalkoztató, szétaprózott és többszörösen átfedő struktúrákkal működő magyar közigazgatási intézményrendszer lassú és bürokratikus, ebből következően nemcsak túl sok adóforintjába kerül a közterhek fizetőinek, hanem gátja az ország sikeres fejlődésének is.

A fentiekből következően a költségtudatosság és a teljesítményelv érvényesítése egyaránt kulcsfontosságú eleme a közigazgatás reformjának. Célként egy, az ügyfelek (lakosság, vállalkozások) igényeit szem előtt tartó, a pénzügyi és humán erőforrások, munkafolyamatok és információk újító módon történő használatával magas minőségű, hatékony és számon kérhető szolgáltatásokat nyújtó, eredmény orientált közigazgatás kialakítása került megfogalmazásra. Összegezve: az ügyfél számára jobb és gyorsabb, az adófizető számára olcsóbb közigazgatás.

Az államapparátusban a számtalan döntési pont helyett a hatékony, erős irányítás és koordináció kerül előtérbe. Kevesebb és kisebb létszámú, a stratégiai feladatokra koncentráló minisztériumi struktúra jött létre, amelynek egyes háttérfunkciói - a takarékosság és hatékonyság növelése céljából - központosításra kerülnek. Jelentős modernizációs lépésekre kerül sor a központi közigazgatás alacsonyabb szervezeti szintjein is. Területi szinten az ún. dekoncentrált államigazgatási szervek szétaprózottsága és a párhuzamos feladatellátás megszüntetésre kerül, elsősorban a regionális szintre történő integráció végrehajtásával. Az intézményrendszer hatékonyabb működését elősegítendő a finanszírozásban a szervezeti szempontú egyoldalú erőforrás szemlélet helyett a programok, tevékenységek, illetve ezek mérhető és számon kérhető eredményei felé történő elmozdulás történik, az emberi-erőforrás gazdálkodás megújításával célunk a teljesítményelv növelése és a rugalmasabb bér- és létszámgazdálkodás bevezetése.

A közigazgatás intézményi, szervezeti érdekeinek dominanciája helyett a hangsúly az ügyfelek kiszolgálása felé kell forduljon. Így az ügyintézés színvonalának javítása érdekében a fizikai (egységes kormányzati területi ügyfélszolgálati központok) és virtuális (elektronikus ügyintézés) hozzáférés lehetőségének javítása, a hatósági eljárások egységesítése és egyszerűsítése, az ügyfelek elégedettségének rendszeres mérése, valamint a hivatalok ügyfelek felé történő számon kérhető „vállalásait” tartalmazó, ún. Ügyfélszolgálati Charták kerülnek bevezetésre.