„ Az oktatási rendszer folyamatos modernizációjának ugyanakkor nem csupán az oktatás színvonalának emelését kell jelentenie, hanem gyermekeinknek ma a tudás megszerzésében meglévő hatalmas esélykülönbségeinek mérséklését is. Olyan oktatási rendszert akarunk, amely szülei anyagi helyzetétől és születési helyétől függetlenül valamennyi gyermek és fiatal számára megteremteni a biztos megélhetést, a keresett szakmát nyújtótudás megszerzésének esélyét, az újhoz való folyamatos alkalmazkodásképességét (...) E célok érdekében folytatjuk és elmélyítjük az előző négy évben elindított oktatási reformot (...)” (Kormányprogram)

„ A kormányprogram meghatározza, hogy az állam működésében, a közszolgáltatások jelentős területein - így különösen az önkormányzati rendszerben, a közigazgatásban, az egészségügyben, az oktatásban és a nyugdíjrendszerben - mélyreható és rendszerszerű átalakításokat, reformokat (államreform) kell megvalósítani. E reformok alapvető célja a közszolgáltatások fenntartható finanszírozásának biztosítása, minőségének javítása és hozzáférésük igazságosabbá tétele.” (Államreform alapelvei)

A közoktatás reformjának központi gondolata a 21. század követelményeinek megfelelni képes, korszerű, az egyenlő hozzáférést biztosító, a szegregációt csökkentő közoktatás. Az oktatás eredményességének és költséghatékonyságának az utóbbi évtizedekben tapasztalt drámai romlását a közoktatás általános színvonalának emelése állíthatja meg. Ehhez egyszerre kell a javítani az oktatás infrastrukturális feltételeit, korszerűsíteni a képzés tartalmát és javítani a működés hatékonyságát. Az oktatás színvonalának emelését és a szegregáció csökkentését szolgálja - többek között - a Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálata, az alapkészségek oktatásának és a nyelvtanulás fejlesztésének előtérbe kerülése, az iskolai infrastruktúra fejlesztése, a pedagógusokkal szemben támasztott teljesítménykövetelmény emelkedése, valamint az is, hogy az iskoláknak kötelező részt venniük a tanulók teljesítményének mérésében, értékelésében és ezek eredményeinek nyilvánosságra hozatalában, majd az azok alapján szükséges intézkedések megvalósításában. A korszerű és fenntarthatóan finanszírozható közoktatás érdekében valósult meg az intézménykoncentráció, a pedagógusok óraszámának emelése, rugalmasabb foglalkoztatásuk feltételeinek megteremtése, a teljesítményalapú, differenciált illetményrendszer bevezetése.

A felsőoktatási reform célja a versenyképes, jó minőségű és korszerű oktatást nyújtó intézményrendszer kialakítása. A bolognai rendszer bevezetésével lehetővé vált a magyar felsőoktatás kapcsolódása a nemzetközi felsőoktatási piachoz. Az államilag támogatott képzésre felvehetők létszámát az érettségizők csökkenő létszámához igazítottuk. A társadalom és a munkaerőpiac igényeknek megfelelően módosult az államilag finanszírozott hallgatói létszám szakirányok szerinti megoszlása. Emelkedett a természettudományos, az informatikai és műszaki képzésre felvehetők száma, csökkent viszont a jogász, bölcsész, pedagógus képzés keretszáma. 2007-ben már nem központilag a különböző felsőoktatási intézmények között, hanem a felvételiző diákok teljesítménye és jelentkezési sorrendje alapján osztják el az államilag támogatott helyeket. A 2007-ben felvettek számára az államilag támogatott képzésben is bevezetésre került a képzési hozzájárulás, amelynek teljes összege többletforrásként a felsőoktatási intézménynél marad. Megteremtődött nemcsak annak a lehetősége, hogy a szociálisan rászorulók mentesüljenek a tandíj alól, hanem annak is, hogy teljesítmény alapján lehetőség legyen az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés közötti átjárásra, s a költségtérítéses képzésben részt vevő kimagaslóan teljesítő hallgatók átkerüljenek az államilag támogatott képzésbe.

A soron következő feladat az előzőekben felsorolt intézkedések még hiányzó szabályozási elemeinek megalkotása, valamint az eljárások és az új konstrukció működésének monitorozása.