Lesz-e egységesített munkanélküli segély Európában 2015 folyamán? A magyar munkavállalóknak a legkevésbé sem mindegy, hogy erre a kérdésre milyen válasz születik. Köztudott, hogy Magyarországon nagyon magas a munkanélküliség. A Statisztikai Hivatal adatai szerint 2014 III. negyedévében 7,4 % volt a munkanélküliség. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy ebben a számban nincsenek benne a közmunkaprogramba bevont munkanélküliek. Amennyiben őket is hozzá számítjuk a rátához, abban az esetben 10 % fölé ugrik a munkanélküliség. Ugyanis bárhogyan is nézzük, a közmunka nem számítható be teljes értékű munkának. Egyrészt ideiglenes volta miatt sem, másrészt az alacsony bérezés miatt sem, harmadrészt pedig a képzettségnek nem megfelelő foglalkoztatás miatt sem. Térjünk azonban vissza Európára, és nézzük meg, hogy ha elfogadásra kerül, akkor milyen elgondolások mellett fog megvalósulni az egységesített munkanélküli segély Európában 2015 –ben.

Az egységesítésnek nyilvánvalóan van politikai, és gazdasági tartalma is. Gazdaságilag a stabilizáció növekedését hozhatná magával a tervezet megvalósítása, illetve erősítené a gazdaságilag gyengébb tagállamokat. Politikai tartalma pedig abban fogható meg, hogy egyrészt növelné az összetartozás érzését a tagállamok lakosságai között, illetve erősítené a közös felelősségvállalást, másrészt növelné az európai integrációt, melyet sok ország nem néz jó szemmel. Várhatóan politikai színezetű döntés fog születni a segély bevezetését illetően. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy minden országnak meg van a saját, működőképes ellátási rendszere, és egy közös, azaz egységesített munkanélküli segély bevezetése, az intézményi háttér összehangolását is megkívánná. Sok még a nyitott kérdés, ezért várhatón 2015-ben még nem fog megvalósulni a bevezetése, reálisan nézve inkább az, azt követő években várható.

De mit is takar az egységesített munkanélküli segély? A tervek szerint a tagállamok közös alapot hoznának létre, amelyet az adóbevételeikből töltenének fel. Ebből finanszíroznák a tagállamok munkanélküliéinek az ellátását 6 hónapon keresztül, az utolsó havi bér 40 %-nak megfelelő összeggel. Arra természetesen lenne mód, hogy az adott ország hozzá tegyen ehhez az összeghez, és magasabb segélyt juttasson a jogosultnak. A 6 hónap lejárta után, az egyes országok folytatták a segély folyósítását teljes egészében. A fentiek alapján egyértelműen Magyarország lenne ennek az új rendszernek a nyertese, hiszen a jelenleginél jóval magasabb segélyben részesülhetnének sokan, ugyanis a jelenlegi plafon, amit ezen a címen ki lehet fizetni, a minimálbér összege, azaz 2014-ben 101.500 Ft. Várható, hogy lesznek még a tervezetben változások, és sok még a nyitott kérdés, de nagyvonalakban a fentiekre lehet számolni.

Köszönjük az információkat az Aktualitásoknak!