www.allamreform.hu - Államreform portál - Államreformok ideje
Államreform
Államreformnak nevezzük azt, amikor előtérbe kerül az állam szerkezetének és szervezetének átalakítása. A legelső államreform 1825-ben volt, amikor Bécsben az összeülő országgyűlés elindította a társadalmi és politikai átalakulást. Magyarországon az elmúlt évtizedekben is sok esetben fordult elő államreform, vagy arra törekvő tevékenységek. Ilyen volt például az 1989-1990-es években is, mely a volt szocializmust menesztette és váltotta fel demokráciára.
2006 évben a 2. Gyurcsány kormány indított további reformokat, melyeket az ellenzék ugyan inkább megszorításoknak könyvelt el, de végeredményben a törekvés a politikai, közigazgatási intézmények költséghatékonyságát és racionalitását volt hivatott javítani. Jelenleg is az államreform időszakát éljük az Orbán kormány jóvoltából. Az államszervezetek átalakítása, azaz az államreform nagyon lényeges változásokkal jár és rend szerint feszültségeket is generál a társadalomban. A reformok tendenciája mindenképp a közigazgatásban dolgozók számának csökkentését és a választott politikai tisztségek minimalizálását vetíti előre.
Az államreform feltételei
Az államreform véghezvitelének feltétele a közigazgatás megújítása, melyhez az alábbiak megvalósítása szükséges:
- A jogalkotás megújítása, felfrissítése
- A társadalom és a civil közösségek megszilárdulásának, megerősítésének támogatása, valamint a közszolgáltatási szféra szolgáltatóvá tételének fontossága
- Az integrált kistérségi és regionális döntési szintek megszilárdítása
A Kúria meghozta döntését, 10-15 százalékkal csökkenhetnek a törlesztőrészletek
A Kúria meghozta döntését, mi szerint tisztességtelennek mondható a devizahitelek esetében alkalmazott árfolyamrés. A másik része a témakörnek az árfolyamkockázat, melynek tisztességessége kizárólag abban az esetben vizsgálható, amennyiben az adott pénzintézet által kötött szerződésben az ide vonatkozópont nem egyértelmű, nem érthető és e miatt el lehet mondani, hogy a tájékoztatás nem volt kielégítő.
A Kúria kitért az egyoldalú szerződésmódosításra is, mely állításuk szerint csakis a vonatkozó feltételek és szabályok betartása mellett képzelhető el.
Az állam szempontjából nagy ráfizetés a kisadók bevezetése
A nemzetgazdasági minisztérium elmondta, hogy a kisadókon az új költségvetés mennyit bukott. Azt már az év eleje óta tudni lehet, hogy a pénzforgalmi előirányzathoz képest mekkora volt az elmaradás és azt is meg lehetne tudni, hogy eredményszemléletben mit jelent ez. Az adók, amiket a kisadózó vállalkozások termeltek ki, 29 milliárd forinttal kevesebbet hozott, mint ha ezen adózók más adóformák szerint fizették volna ki azt, amit kellett.
2015-től elindul az e-segélyhívó általános használata
Az Európai Parlament megszavazta, hogy bevezessék minden egyes tagállamban az e-segélyhívó használatát kötelezően. Így aki nem szereli be az autóba. annak bírsággal kell szembenézni. Az e-segélyhívó egy olyan szerkezet, amely felméri a baleset körülményeit, riasztást ad a központnak, ahonnan azonnal érkezhet a segítség és ez azonnali mentési lehetőséget ad. Megadja, hogy hol és mikor történt a baleset, valamint hogy hányan ülnek az autóban. Ráadásul ez a szerkezet akkor is tud segítséget hívni, hogy ha az utasok vagy a sofőr magatehetetlen.
Államreform II - Állami rezsicsökkentési terv 2015
Úgy tűnik, hogy az állam 2015. január 1-jén megindítja az államreform 2. nevezetű programját. Ebbe bele fog tartozni az állami rezsicsökkentés. Ez alatt azt kell érteni, hogy az állami szolgáltatások díját le fogják csökkenteni, valamint a köztisztviselői életpályamodellt fogják behozni. Az elsődleges cél, hogy olcsóbb legyen a rezsi és, hogy az embereket hagyják nyugodtan élni, legalább a létfenntartás ne okozzon a családoknak állandó jellegű problémát és álmatlanságot.